Sulikezdéshez 2.

Hola!
Nemsoká kezdődik az iskola, így megmutatom én mikkel készülök a gimi első napjára. Vettünk új táskát, amit nagy keresgetések árán sikerült csak megtalálni. Rengeteg boltot végigjártunk, de én makacsul azt mondtam, hogy nem fogok Nike/Adidas stb. táskát venni, mivel nekem azok nem állnak közel a szívemhez, így a táska téren alapból nagyon jó és mutatós darabokat kínáló Budmilba látogattunk el, ahol én azonnal észrevettem a szelememet, de a tesóm és anyukám kedvéért rengeteget végigpróbáltam, mire ők is rájöttek, hogy az a megfelelő, amit én néztem ki. Nem teljesen olyan, mint amilyet szerettem volna, de (a válogatósságomat ismerve) ez a táska volt a legjobb választás, így mindannyian összetettük a kezünk, mikor sikerült megtalálni. A többi dolog történetét nem fogom elmagyarázi, mivel akkor már az egész élettörténetemet is leírhatnám, így inkább rakom a képeket. ;)

És akkor most jöjjön a füzet téma, amit igen sajátosan sikerült megoldanom. Mivel nem akartam sokat költeni a mindenféle színes, képes füzetre, így (az idei egyik füzetem példájára) különféle dalok szövegeinek leírásával tettem színesebbé a borítót. /Egyenlőre még csak egy A4-es lapra rajzolgattam, majd ragasztottam a füzet elejére, jövőre mág inkább az egészet befedem mondjuk csomagolópapírral, hogy ne legyen annyira eltérő a borító eleje és hátulja./ A leckefüzetemre pedig újságokból kivágtam képeket, majd betűket, amik a nevemet adták ki végül. Mint lehet, a képek is visszadják, ebben az átlátszó borítózásban nem én vagyok a császár, és pl. a Light Up My Worldörnél eléggé látszik, hogy az volt az első példány, de a végére egész belejöttem.

Remélem tetszett ez a bejegyzés is, és hasznosnak találtátok, bár lehet, kicsit későn került ki. Mindenkinek sok erőt az iskolába/munkába, és kitartást egész évre. Bye!
Rozamunda

Tour in Switzerland

Ciao, Amici!
A mostani bejegyzés Svájc körül fog forogni, mivel anyukám nemrégiben elment néhány napja. Sajnos ezúttal a testvéremmel nem tarthattam vele, de megengedte, hogy néhány képet instant megmutassak nektek, így én kaptam is az alkalmon, és rögtön kitúrtam a bőrönjéből a gépet, majd az enyémmel is fotózásba kezdtem. Mivel Svájc védjegye a Milka tehén és a csokoládé, így anyu az utóbbiból hozott nekünk, és persze élménybeszámolót dögivel. Akkor nem is koptatom tovább a billentyűzetet feleslegesen. Enjoy it!

 Ez a híres fahíd, ami a túristák egyik kedvelt helye.

 A legtöbb építményen ilyen szép festés látható

 ...Ami itt is látszik

 Mindegyik tó iszonyat mély, hideg és kell lenni benne egy vízköpőnek. Amúgy Svájcban szinte mindenhol tavak vannak, de ahol nincs, ott pedig folyó.

 Erre a tóra látni rá az egyik rokonunk lakásából, akihez anyu elment. Ezen menetrend szerint jár egy hajó, aminek három állomása van.

 És itt egy átlagos farm, ahol a Milka teheneket tenyésztik.:3 (Vagy megcsapolják)

 Itt valami falunap volt. A sátrakban és kinn az emberek ültek, ettek-ittak. "Juhé"...

 Ezek a csokik, amiket a továbbiakban is láthattok majd, meg nagyon finom cseresznyepálesz.

 A kacsákat könnyű lekenyerezni egy kis kenyérrel (szóvicc ;D) és rögtön kijönnek az ember lábáig, meg amúgy az utcán is ellófrálnak.

 Ez az idősek otthona, ahol fejedelmi szinten élhetsz, ha vastag a pénztárcád.

 Itt sok helyen voltak ilyen kis kiülők, kávézók, ami nagyon hangulatosá tette az egészet.

 Orosz ortodox templom Genfben.

 A Liszt Feri téren egy galéria, ami egyébként hatalmas, szintén Genfben.

 Kilátás a szállásról.

 Egy Genfi katedrális. Egy ilyen kőépület, mindenféle csicsa nélkül, (az ottani szokásos) magas boltívvel.

 

 A falak egyszerűségének kompenzálása a gyönyörű ólomüveg ablakok vannak, ahol különböző Bibliai jelenetek, képek jelennek meg.

 A katedrális kívülről.

 A francia határnál egy tér. (Erről a környékről azt kell tudni, hogy nagyon dimbes-dombor, és, ha a lejtő tetejére értél, már mehetsz is lefele. Egy lapos rész sincs.)

 

 Egy újabb katedrális.

 Ugyan azokkal a jellemvonásokkal. /boltív, magas mennyezet, kő, díszítés mentes/

 Ez megint egy "francia utca".

 Ez is egy nagyon kedvelt fa építmény, ám ez már lépcső formájában.

 van kialakítva.

 Egy pláza. (Ezek a padlómegoldások nekem kápráztatják a szemem.)

 Egy szintén fahíd, ezúttal Thunban. (Valami duzzasztó lehetett, és két pasi még szörfözött is a hullámokon.)

 És itt az előbb említett folyó. Valahogy jobban tetszik, mint a Duna.

 Éééés (amiért én nagyon szomrú vagyok, hogy nem lehettem ott) a Jazz buli.

 Like a beach.

 BÁLNAAAAAAAAA ;D

 Ez már az olasz határ, ez a templom már jobban hasonlít a mieinkhez. Ikonok festve mindenhol.

"És itt döglik egész Lugano" ahogy anyu mondaná. Kiépítettek egy hatalmas stéget, ahol az emberek "fetrenghetnek".

És egy utolsó kép a vonatról hazafelé.

Élményekkel telve jött haza anyukám, és ezeket tudtam még meg: iszonyat drága minden, rengeteg hegy van, rengeteg tó van, nagyon szép házak vannak, de nem okvetlen Svájc a legideálisabb hely a nyaraláshoz. Már csak azárak miatt sem (példának okáért: amelyik kifli-féleség itt max. 45 Ft, ott akár 200 valamennyit is elkérnek érte) és habár nagyon szép, (anyukám szerint) egy last-minute tengerpati nyaralás jobban megéri.

És a csokik:
Ezekről még annyit, hogy ne merjetek belőlük venni sokat, mivel mdegyik isteni, és nem lehet megállni, hogy egy testes adagot ne nyomj magadba. Persze, ha vékony típus vagy, és nem is leszel tőle pattanásos, jó választás ;)
 

 Remélem tetszett ez a bejegyzés. Ha ti is voltatok Svájcaban, vagy valahol máshol ezen a nyáron, ne fogjátok vissza magatokat, várom az élménybeszámolókat! ;)
Rozamunda xoxo