Sziasztok, emberek!
A mostani bejegyzés kevésbé lesz kellemes hangulatú, de mindenkinek figyelmébe ajánlom.
Az egész ott kezdődik, hogy ugye én is most moveingoltam át egy másik iskolába, (tudjátok: gimi stb.) szóval igen.
Azt tudni kell, hogy az új osztály egy része (szerencsére én nem voltam benne) elmentek egy közös szervezésű programra, amiből ugye az ofő kimaradt. Ma kaptam a fülest, hogy mi is történt ott, és meg kell, hogy mondjam; az információ számomra emésztésre szorul.
/Már csak azért is érdemesnek tartom erről beszélni, mert okvetlen ki kell adnom magamból, a másik pedig, hogy találjak velem egyetértő embereket, vagy valakiket, akik ezen elgondolkoznak. Nekem már ezért is megéri ezt a bejegyzést bepötyögnöm./ Tömören annyit mondanék erről a kis "kikapcsolódásról", hogy drága testvéreim elmentek ugye (direkt nem említem a nevét) egy kicsit lazítani, és ebből az lett, hogy ALKOHOLT vettek, és azon kívül, hogy becsiccsentettek, egy páran heves nyálcserébe is keveredtek egymással (és nem csak fiú-lány páros volt). Azt még utolsó rúgásnak megkaptam, hogy egy huszonéves meg is hívta őket egy vodka-narancsra.
Ebből a sztoriból ennyi nekem bőven elég is volt, a végső információt nekem nem is kellett volna hallanom, mivel így mégjobban kikészültem.
Szerintem korunk meghatározó növendéke és annak viselkedése mostanában borzalmas. Az, hogy már hetedikben (ne adj Isten, korábban) a gyerekek elkezdenek inni - ha még nem is nagy tételben - számomra hihhetetlen.
Az ovis gyerekek beszédstílusáról, meg arról, hogy ott azon megy a vita, hogy kinek van jobb tabletje ne is beszéljünk. Persze, én sem vagyok bűntelen, anyu pezsgőjébe, borába, likőrjébe néha-néha belenyalok, hogy tudjam, milyen íze van, de ott kilőtt. Pár éve volt az, hogy a kávé újdonságnak számított nálam, így abból már több kortyot is ittam, de mára már ez teljesen eltűnt, és most az is zavar, hogy az iskolában, a büfében is lehet kapni.
Mondjátok meg, hogy kinek a szülője mesélte azt, hogy tizennégy-tizenöt évesen részegre itta magát, majd mindenkivel smárolt, és az sem érdekelte, hogy az éppenséggel a kebel barátnője/barátja volt. Persze, vicces történeteket már én is hallottam, mikor a mamám és a testvére beleszívott a borba disznóvágásnál, de az akkor sem az volt, hogy most elmegyünk a kocsmába, és ázásig isszuk magunkat. NEM. Ez nem így megy. Kövezzetek meg, ha akartok, de nekem a gyermek évek, mert ezek még azok, nem úgy vannak elképzelve, hogy az új osztálytársaimmal a sárga földig iszom magam, majd négykézlábon, csúszva-mászva majdcsak hazatalálok. Szerintem ez kiakasztó, és arra a férfira is mérges vagyok, aki még rá is tett egy lapáttal, és meghívta őket. Elmondanám, hogy EZ NEM kedvesség. Én, ha elmegyek egy boltba nem az szeszes italokat nézem meg, hanem mostanában rászoktam a vanilliás tejre, és tökéletesen jól megvagyok vele. Finom, nincs benne aklohol (jó, a többiről ne beszéljünk, mivel az se a legegészségesebb, de még mindig jobb) és úgy is ízlik, meg lehet inni és én ugyan úgy tudok viccelődni, nevetni, jól érezni magam vele, mintha esetleg mást fogyasztanék.
Ez egy nagyon nagy probléma, amiért nem is tudom, kit kéne hibáztatni, mert ezek mind mehetnek ugyan úgy a szülők háta mögött. Az én tesóm se veti meg az alkoholt (mondjuk nem alkoholista, szóval nem, ilyenről szó nincs), pedig egy anyánk van, szóval ez legeslegelőször szerintem az ember saját dolga, felelőssége. Mert ha belegondoltok, a szülő lehet nemtörődő és azt enged a gyerekének, amit az csak akar, de ha az embernek van egy kis esze, értelme, meg fogja látni, hogy nem az alkohol/drog az ami okvetlen kell, és ami "menővé" tesz. Mert ez nem így van.
A menőségről van egy másfajta elméletem, de azt most nem részletezem nektek. Felnőtteknek kiváló egy ételhez, ami ízét mondjuk kiemeli a hozzá megfelelően kiválasztott bor/pezsgő, vagy különbötő összejöveteleken, ünnepélyeken.
Én speciel a mai napig megyek játszótérre a barátnőmmel, és ha nem is dedós módon, de jól érzem magam, mert mondjuk hintázás közben is lehet boncolgatni a pasi témát, meg ilyeneket. De most amúgy nem csak erről beszélek, hanem arról, hogy számos más módja is van annak, hogy az ember jól érezze magát és társaságban lehessen stb.
Tudom, hogy ez egy eléggé nyers poszt lett, de én is felindulásomban csináltam, így kérlek nézzétek el nekem. Még annyit hozzátennék, hogy lehet, hogy ódivatú vagyok, de, ha a problémákat már egy "korbeli" veszi észre, akkor azon szerintem változtatni kéne. Köszi, aki elolvasta, remélem nem túl bántó vagy valami és örülnék, ha ti is kifejtenétek a véleményeteket ez ügyben. Várom a kommenteket/e-maileket ;) Sziasztok! :)
xxRozamunda
